Honnan származik a bükk?
Ahogyan latin neve is mutatja „Fagus sylvatica”, a bükk a bükkfafélék (Fagaceae) – (a görög phego szóból: ehető makkú tölgy), ugyanúgy, mint a tölgy vagy a gesztenye.
„Fayard” néven is ismert.
Közép-európai eredetű, különösen jól alkalmazkodik a hegyvidéki és óceáni éghajlathoz, valamint az esős régiókhoz. Érzékeny a nagy hidegre és a nagy melegre, különösen a mérsékelt éghajlati övezeteket kedveli.
A franciaországi erdők 10%-át alkotó bükk vagy más fajok, például a tölgy, fenyő és gyertyán (azaz 1,3 millió hektár) amelyekkel magas erdőket képeznek, a bükk Nyugat-Európa nagy részén megtalálható. A tölgy után a második leggyakoribb faj.
Élete kezdetén a bükk árnyékot keres, amit leggyakrabban a tölgy közelében talál.
Egyenesen nő, 40 méter magasságot is elérhet, maximum 1,30 m átmérőt, és várható élettartama 300 év! Kitermelésére 90 és 120 éves korában kerül sor.
Az egyenes és hengeres törzsből származó rönkök pedig 6-15 méteresek.
Miről ismerhető fel a bükk?
- Sárgás-szürke, rózsaszínes árnyalattal, a bükkfa szíjácsa nem különül el. Széldeszkái enyhén erezettek lehetnek a nedvességtartalom miatt (0,60-tól 0,75 – 12% nedvesség, a kitermelési területtől függően). „Félnehéz” és „nehéz” minősítést kaphat. A geszt pirosodását okozhatja gomba, amely egyes fákat érint, ebből a többinél erezettebb és törékenyebb terület lesz.
- Tökéletesen egyenes törzsét sima Világosszürke kéreg borítja, amely repedésektől mentes, a rinocérosz bőréhez hasonlítható.
- Ovális levelei enyhén hullámosak és tavasszal szőrök díszítik. Az először világoszöld levelek külső felülete hamar sötétzölddé színeződik. A fonák színe világosabb. A rövid levélnyíl 5-9 pár oldalirányú erezetet tartalmaz. Az aljnövényzetben való növekedésüket azonban meggátolja a levélzet sűrűsége.
A bükk előszeretettel gyökeresedik hűvös, jó vízelvezetéssel rendelkező, gazdag és mély talajban.
Melyek a bükk jellemzői és felhasználása?
A bükkfát elsősorban beltérben használják fel.
Nagyon kedvelik a padlógyártók és a bútorgyártók (műbútorasztalosok, asztalosok), valamint a háztartási használati tárgyak készítésénél, például kefe, vállfa, konyhai kellékek, fa játékok stb., mert merész formák kialakítását teszi lehetővé.
Baktericid tulajdonságainak köszönhetően használják hentespultok, konyhai kocsik, munkaasztalok stb. készítésére.
Egyébként nagyon jó fa a téli tüzeléshez is.
Végezetül olyan anyagokhoz társítva, mint a rozsdamentes acél, üveg vagy alumínium, nagyon dizájnos és modern szellemet testesít meg.
[Tudta Ön?]
A 19. században, Angliában a bükkfa makkjából olajat sajtoltak, amelyet főzésre és világításra használtak (50 kg bükkfa makk 10 l olaj).